2014. január 11., szombat

21.rész

Hi! Egy kis kihagyás után meghoztam a 21.rész. Remélem ennek ellenére követni fogjátok a blogot. Várom a rész alá a véleményeket. xx

- Ne! - mondtam, hangosabban mint kellett volna. Ijedten nézett rám.
- Valamit rosszul csináltam? - kérdezte.
- Talán, ezt majd akkor kellene amikor apu nincs itthon.
Majd fogtam magam, és magamra húztam a takarót, és a fal felé fordultam. Hallottam, hogy Wendell kiment a fürdőbe. Tudom, a barátnőimtől, hogy egy fiúnak rosszul esik ha visszautasítják. Most biztos vagyok benne, hogy haragudni fog rám. Lehunytam a szemem.
                        ***
Kinyitottam a szemem. Felültem, és körülnéztem a szobában Wendell nem volt itt. Kiszálltam, a biztonságot nyujtó ágyamból. A bőröndömből kivettem pár ruhát, és elindultam a fürdő felé.
Levetettem a ruháim, majd beálltam a zuhany alá. Mikor a zuhanyzással végeztem magamra tekertem egy törülközőt. Beálltam a tükör elé, majd megmostam a fogaim. Megfésültem a hajam, és magamra kapkodtam a ruháim. Elindultam vissza a szobámba, Wendell ott ült az ágy melletti fotelben.
- Jóreggelt! - mentem közelebb hozzá mosolyogva. Nem szólt semmit, csak bámult maga elé. Igazam volt, most haragszik. - Sajnálom!
Igazából, nem amiatt nem akartam, hogy apu a földszinti szobában alszik, hanem azért, mert félek a fájdalomtól. Tudom hülyeség, de nehezen bírom a fájdalmat. Bízok benne...
Otthagytam, elindultam le a földszintre a konyhába. Egy levelet találtam az étkezőasztalon:
"Kislányom! Elmentem dolgozni, este felé megyek. Légy jó! Apa"
A levelet ott hagytam ahol volt. Kerestem valami ételt a hűtőben, összedobtam magamna egy szendvicset és öntöttem egy pohár üdítőt. Majd letelepedtem a kanapéra, bekapcsoltam a TV-t. Valami krimi sorozat ment. Gyorsan megettem a reggelimet, elmosogattam a mosatlant. Mosogatás közben, két kar fonódott a derekam köré. De én kiszabadítottam magam a szorításából, és elindultam fel a szobámba. Ő jött utánam. Lefeküdtem az ágyra. Ő újra a fotelben foglalt helyet. Én a plafont bámultam.
- Figyelj sajnálom! - szólalt meg.
Felültem az ágyon és ránéztem.
- Én sajnálom, hogy... - nem tudtam, mit mondjak. - Félek, ha nem teszem meg, elhagysz.
- Ennél jobban is bízhatnál bennem. - ordított. - Akkor keress valami olyan fiút akiben megbízol!
Felállt a fotelből. Én is felálltam, és odaálltam elé.
- Bízom benned! - suttogtam. - Szeretlek.
Ő nem szólt semmit, csak lehajtotta a fejét. Visszalöktem a fotelbe, és az ölébe ültem. Megcsókoltam, de ez a csók nem vadult el. Felbátorodott, és a csók közben elkezdte simogatni az oldalam és a hátam. Az érintésétől teljesen elgyengültem. Elváltunk egymástól. Felkapott és lefektetett az ágyra. A szemembe nézett, szerintem félt, hogy megint elutasítom. Láttam a szemében a vágyat és a félelmet. Majd lehajolt hozzám és megcsókolt. Én közben a hátát simogattam. Felült és engem is húzott magával. Levette a pólóját, én pedig végig simítottam a kockás hasán, éreztem, hogy az izmai megfeszülnek az érintésemtől. Nem szóltunk egymáshoz, csak élveztük egymás társaságát.

2 megjegyzés: