19.rész

Sziasztok! Újból itt. Úgy döntöttem hamarabb hozom az új részt. Remélem nem gond senki számára. Köszönöm, a visszajelzéseket amiket az előző részhez írtatok. Ide is várom a megjegyzéseket.
XOXO

          *Bella szemszöge*

Most nem tudtam mit kellene tennem. Nem tudtam, hogy akarom-e vagy nem? Féltem. Tudtam, hogy vigyázna rám. De a fájdalomtól féltem. Még mindig ott feküdtem alatta. A nyakamat csókolgatta. Én pedig csukott szemmel élveztem. Egyszer csak azt vettem észre, hogy Wendell felültetett. A kezem a pólója aljához tette, ezzel arra invitálva, hogy húzzam le róla. De én nem tettem semmit. Lefagytam.
- Uramisten!  Te nem is akarod. - mondta, majd az arcát a kezébe temette.
- De szeretném veled. De nem most és nem itt. - mondtam, és átöleltem.
- Sajnálom. - mondta, majd elhúzódott tőlem.
- Várj! Megígérem amint készen állok, adni fogok neked egy jelet, amiből tudni fogod. -  mondtam, és elindultam a fürdő felé.
Gyorsan lezuhanyoztam, lemostam a sminkem, megmostam a fogam. Felvettem a pizsim,és siettem ki hozzá. Megpillantottam őt amint ott ült az ágyon és maga elé meredt. Az arca sápadt volt.
- Mi...mi történt? - kérdeztem aggódva.
- Semmi. - válaszolt gyorsan.
De láttam rajta, hogy nem mond igazat. Eldöntem az ágyon, és ráültem a csípőjére. Majd elkezdtem a nyakát puszilgatni, majd szenvedélyesen szájon csókoltam. Mindezek után leszáltam róla, és mellé ültem.
- Na? Bennem megbízhatsz. - mondtam, nem szeretem ha valaki titkolózik, ezért mindig kiderítem a titkokat.
- Szeretlek, ezt tudnod kell. - mondta. - A volt...barátnőm hívott. Azt mondta újra össze akar velem jönni.
- Ez a te döntésed Wendell. Én is szeretlek. - mondtam, majd közelebb bújtam hozzá.
- Most aludjunk. - mondta, majd magára húzott, és ránk húzta a takarót.
Reggel az eső kopogására ébredtem. Észrevettem, hogy Wendell nincs mellettem. Ekkor megláttam, hogy éppen nyílik lefelé a kilincs a fürdőszoba ajtaján. Kilépett ő egy szál alsógatyában.
Meglátta amint őt nézem, és közelebb jött hozzám.
- Tetszik amit látsz? - kérdezte, egy perverz mosollyal az arcán.
Nem válaszoltam semmit.
- Öltözzünk és pakoljunk! - jelentettem ki.
- Rendben. - mondta és elkezdett öltözni. - Haza megyek és összepakolok. 11-re legyél a ház előtt. - mondta egy mosoly kiséretében.
Miután elment, elkezdtem pakolni a még a szobában maradt cuccaimat. Majd felvettem a ruhát, amit kikészítettem. Ezek után lementem anyuékhoz a nappaliba. Majd elbúcsúztam tőlük. Hamar 11 lett. Wendell már ott várt a taxinál a ház előtt.